A hosszú távú megtakarítók nem tanultak a válságból: általában egy vagy kétféle befektetésben tartják pénzüket, a magas hozam reményében jellemzően kockázatos részvényalapokban, és a portfóliójuk összetételén a tőzsdei fejlemények hatására sem változtatnak. Ilyen helyzetben helyes döntés, ha a megtakarító a piaci hullámzás esetén nem menekül pánikszerűen a választott befektetési portfóliójából, s így nem realizálja a veszteséget, hanem kivár, hiszen hosszabb távon így van esélye a magas hozamra - fontos ugyanakkor, hogy a befektetéseket az aktuális piaci helyzetnek megfelelően átgondolja.
A befektetők kedvét nem vette el a válság: továbbra is túl merészek, jellemzően kevés számú eszközben tartják a pénzüket, rendszerint kockázatos, nagyobb hozammal kecsegtető befektetésben - mondja Bosnyák Attila, az Aviva Életbiztosító pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Szerinte mivel a megtakarítók egy hosszú távú befektetés esetén nem ritkán elfeledkeznek a befektetés indulásakor választott portfóliójukról, ezért a biztosítóknak át kell gondolniuk, hogy milyen szolgáltatásokkal, kommunikációval hívhatják fel az ügyfelek figyelmét a piaci változásokra, illetve miként segíthetik elő a magas hozamok mellett a kockázatok ésszerű csökkentését.
Ennek egyik eszköze a vagyonkezelők versenyeztetése, ami Magyarországon egyelőre nem elterjedt gyakorlat a biztosítási piacon, a nagy biztosítók rendszerint saját "házi" alapkezelőjükkel dolgoznak. Az elmúlt évi hozamok ugyanakkor azt mutatják, hogy azok a társaságok tudtak kiemelkedő hozamokat elérni, amelyek válogattak az alapkezelők között. Ezt a módszert a hazai piacon jellemzően azok a biztosítók alkalmazzák, amelyeknek nincs magyarországi, vagy globális vagyonkezelője.
Bosnyák szerint az egyik meghatározó európai piaci trend a fund selector (azaz a befektetési alapok közül, azok várható teljesítményének figyelembe vételével válogató) cégek létrehozása irányába mutat a megtakarítási piacon. Az Aviva már alkalmazza ezt a módszert.
Egy másik megoldással, az életkorhoz kötött alapok létrehozásával az alapkezelők olyan vagyonkezelési megközelítést kínálnak ügyfeleiknek, ami lényegében leveszi a befektetési döntés felelősségét vállukról, és élethelyzetükhöz igazodó befektetési politikát határoz meg. A megoldás azonban pont az aktuális piaci eseményekre csak korlátozottan reagál, így bizonyos esetben korlátot szab az elérhető hozamoknak.
A válság kitörését megelőző időszak a részvények túlértékelését hozta globális szinten - véli Bosnyák Attila. Ezért az életbiztosítások mögött álló eszközalapok teljesítményét, de általában a részvénypiaci befektetéseket is leginkább a 2005. évi szinthez érdemes hasonlítani. A válság pánikhangulatát követően azonban tavaly újra hatalmas szárnyalásba kezdtek a részvénypiacok szerte a világon. A legtöbb lakossági befektetés volumene ezzel már visszaemelkedett a válságot megelőző szintre.
Idén a legnagyobb kérdőjelet a megnyitott pénzcsapok elzárása, azaz a gazdaságösztönző programok és a rendszerbe pumpált pénzek kivonásának időpontja és mikéntje jelenti. A 2009-es esztendő ugyanis a monetáris likviditásfokozó intézkedéseknek, a kormányzati gazdaságélénkítő csomagoknak köszönhetően volt a fordulat és hihetetlen szárnyalás éve.
A befektetéseit tudatosan kezelőknek arra kell figyelniük idén, hogy hogyan alakulnak a világ fontos gazdasági régióiban - így elsősorban az USA-ban - a fogyasztási és fogyasztói bizalmi adatok, illetve meddig tart ki az állami stimulusok hatása és mi veszi át helyüket a gazdaságpolitikában és a monetáris politikában. Természetesen a fogyasztás megindulása az ipari termelés hosszú távú stabil növekedésének, illetve a vállalati kilátások javulásának záloga
