Kötelező Biztosítás

Autós vagyok, akik balesetet szenvedett, a kocsimat összetörték. A kár a kötelezőm segítségével szeretném rendezni. A kérdés az, hogy megéri-e megjavíttatni az autót vagy inkább gazdasági totálkárként könyvelje-el a biztosító? A magyarországi biztosítók számítással döntik el, melyik utat kövessék. Ha a javítás értéke meghaladja az autó kárkori értékének 50-70 százalékát (az arány esetenként változik), akkor gazdasági totálkárnak tekintik az esetek. Ebben az esetben roncstelepektől kért ajánlatok segítségével megállapítják az autó roncsértékét. Az autót megveszi a roncstelep, a biztosító pedig kifizeti a kárkori érték és a roncsérték különbözetét.

Méltányos-e ez a módszer? Az Indra Biztosítottak Egyesülete szerint nem, mivel az európai gyakorlat szerint a biztosítók ilyen esetben általában az autó teljes, kárkori értékét kifizetik – mondta Pintér György, az Egyesület vezetője. Az itthon alkalmazott módszer azonban arra ösztönzi a biztosítókat, hogy minél magasabb roncsértéket határozzanak meg, ráadásul nem is biztos, hogy a biztosítón keresztül valóban sikerül értékesíteni a roncsot a megjelölt áron. A szervezet azért indítványozza, hogy a hazai biztosítók változtassanak gyakorlatukon; fizessék ki 30 napon belül a teljes kárkori értéket a vétlen tulajdonosnak, a roncsot pedig értékesítsék maguk.

Bár az Indra által felvetett, totálkár esetén alkalmazott fizetési arányok nem biztos, hogy pontosak, mindenképpen az ügyfelek érdekét szolgálná, ha a gazdasági totálkárral kapcsolatos eljárásrendet szabályoznák – mondta Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) gépjármű tagozatának elnöke. A szakértő szerint a külföldi biztosítók gyakorlatával való összevetés nem feltétlenül állja meg a helyét, hiszen a külföldön futó autók átlagéletkora jóval alacsonyabb a hazai járműparkénál, így a kárkori érték közelebb áll a kocsi eredeti értékéhez.

Tény azonban, hogy a kötelező esetében a gazdasági totálkár kérdése nem teljesen rendezett, a casco keretében azonban mindezt pontosan meghatározzák. Így szerződésekben szerepel, hogy gazdasági totálkár esetében a biztosító a kárkori érték hány százalékát fizeti ki. Ezért – véli Cselovszki Zsolt – érdemesebb inkább a casco terhére rendezni az ilyen ügyeket, hiszen a regress segítségével az ügyfél utólag kifizettetheti a biztosítóval a javítás értékét, vagyis jobban járhat, mintha a kötelező biztosítás keretében rendezné a kárát. Ráadásul a casco előnye a szakember szerint, hogy – a kötelezővel ellentétben – nem kell megvárni, hogy a károkozó elismerje felelősségét, az autós a baleset után tovább közlekedhet, amint lehet.

Kétségtelen, hogy a casco jobb megoldás lehet a kárt szenvedett autósok számára, hiszen ezzel az autós saját vagyontárgyát biztosítja, ellentétben a kötelezővel, ahol a károsult a károkozó biztosítójával tárgyal. A saját biztosító a casco keretében kifizeti az autó kárkori értékét az önrész levonásával – az autós hamar pénzhez jut, a casco-biztosító pedig ezután a károkozó kötelező-biztosítóján hajtja be a költségeit – mondta Megyeri Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnöke. A kötelező kapcsán azonban figyelembe kell venni, hogy a biztosítónak az okozott kárt kell megtérítenie, ezért nem elfogadható a teljes kárkori érték kifizetése.

Ráadásul – tette hozzá a Mabisz szakembere – a KGFB esetében a biztosítónak a károkozóval kell tárgyalnia elsősorban, hiszen ő az ügyfele. Az ügyfél pedig sokszor éppen azt állítja, hogy az autó olcsóbban is megjavítható, vagyis az ő érdeke a biztosító által kifizetett összeg csökkentése. Megyeri Gábor szerint tovább nehezíti a KGFB-casco kérdést, hogy a gazdasági totálkár jellemzően az öregebb, alacsonyabb értékű autóknál állapítható meg, amelyekre viszont a tulajdonosok már sajnálják a cascót. Mindent egybevetve a Mabisz illetékese azt javasolja az autótulajdonosoknak, hogy kössenek cascót a gépkocsikra.