A feketegazdaság elleni küzdelem fontos a kormány számára, amely többek között gépjármű szervizek és javító műhelyek fokozott ellenőrzésében jelenik meg, ugyanakkor a KGFB törvény egyes részleteiben is változtattak, amelyek ellen az ombudsman szót emelt. |
Egy nemrégiben napvilágot látott felmérés szerint a gépjármű javító műhelyek és szervizek ellenőrzése során több száz bírságot szabott ki és nagyobb részüket be is záratta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A központi költségvetés milliárdos nagyságrendű adóbevtételtől esik el a feketén dolgozó javítóműhelyek működése nyomán; a felmérés adatai szerint a fekete műhelyek aránya kétharmados a legálisan működőkhöz képest.
Azok az autósok, akik illegálisan tevékenykedő „garázs műhelyekben” javíttatják autójukat (általában tudtukon kívül) kockázatot vállalnak, ugyanis amennyiben a megjavított/kicserélt alkatrész(ek) elromlása miatt okoz baleset a gépjármű vezetője, abban az esetben se a kötelező biztosítás, sem (ha van) casco biztosítás kontójára nem fog téríteni a biztosító. Ugyanis a számla megőrzése szükséges minden javítás illetve alkatrész cseréje után, amelyet a biztosítónak be is kell mutatni (kérésre).
A Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) és a Nemzetgazdasági Minisztérium jogi eszközökkel igyekszik fékezni a „fekete” javító műhelyeket, ennek tudható be, hogy olyan részek is kerültek be a kötelező biztosításról szóló törvénybe, amelyeket módosítani kell Szabó Máté ombudsman (korábban: állampolgári jogok biztosa) szerint.
Az ominózus részlet a törvényből: „a biztosító a kártérítés áfával növelt összegét csak akkor térítheti meg, ha a bemutatott számla tartalmazza a jármű helyreállításához szükséges munkák megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint ha a számla megfelel a számviteli törvény előírásainak.” Ezzel az a probléma az ombudsman szerint, hogy a károsultnak gyakorlatilag kötelezően előírja, hogy márkaszervizben javítassa meg az autóját, amellyel az a gond, hogyha a károsult saját maga is eltudja végezni a javítási feladatot, akkor nem tud saját magának óradíjat kiszámlázni, ahogy az áfát sem kérheti el.
Szabó Máté álláspontja szerint a polgári jog a károsultnak minden – a javítással kapcsolatban felmerült – költségeit meg kell téríteni, attól függetlenül, hogy a károsult milyen módon és milyen mértékben javít(tat)ja meg az autóját. Ennek értelmében akár az is lehetséges, hogy nem javíttatja meg az autóját és a javításra kifizetett kárösszeget más célra használja fel a károsult.
Az ombudsman szerint a kárösszegre mindenképpen jogosult a károsult, függetlenül attól, hogy valóban megtörténik-e az autó reparálása. Azt pedig végképp túlzásnak tartja, hogy ha csak számla ellenében fizet a biztosító. Azt tartaná megfelelőnek, ha nemcsak számla ellenében, hanem igazságügyi szakértői vélemény alapján is fizetne a biztosító, a megítélt kárösszeg pedig szabadon felhasználható lenne.
Szabó Máté úgy véli, hogy a gazdaság kifehérítése valóban fontos feladat, azonban „a tulajdonláshoz való jog korlátozása” nem segíti e feladatot, ezért Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert kérte, hogy változtassanak a kifogásolt részleten.
