Kedden tartotta a Magyar Biztosítók Szövetsége az Új kihívások előtt a biztosítási piacok című biztosítási konferenciáját. Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke szerint a kormánynak kiemelten kellene kezelnie az öngondoskodás témáját, szervezete számos konkrét javaslattal élt a kabinet felé. Így azt javasolják, hogy az élet-, a baleset-, és az egészség biztosítási befizetések részesüljenek adókedvezményben, a biztosítói kifizetések pedig legyenek adómentesek. |
A konferenciát a tervekkel ellentétben nem Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, mert a házelnök az ajkai katasztrófa miatt lemondta a részvételt, de levélben üdvözölte a megjelenteket.
Kisbenedek Péter , a MABISZ elnöke szerint a kihívás szó rendkívül enyhe kifejezés az idei évre vonatkoztatva. Az elnök kifejezte együttérzését az ajkai katasztrófa áldozatokkal, hiszen hihetetlen károk keletkeztek, mind az emberek lelkében, mind az anyagi javakban. Környezetszennyezés is történt, a probléma rendkívül összetett, és Kisbenedek leszögezte a biztosítók konstruktívan, együttműködve áll a katasztrófa kezeléséhez. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az érintett település lakói többségének nincs lakásbiztosítása. Mivel ipari szennyezés is történt, ezért a felelősségbiztosítás kérdése is felvetődik.
A biztosítási ágazat is nagyon várja már a gazdasági fellendülést, különben maradunk a 20 éves Suzukiknál - ragadott ki egy példát.
Az elnök a statsztikákat ismertetve elmondta, óriási a leszakadásunk Európához képest a biztosítottság terén. Kinek van jobban szüksége a biztosításra: a jobb módúaknak vagy a szegényebbeknek? A tehetősebbek inkább rendelkeznek egyéb tartalékokkal, ám a szegényebbeknek nincs hová nyúlni, így ha nincs biztosításuk, mindenüket elveszíthetik.
Idén 270 ezer viharkár került rendezésre, mintegy 40 milliárd forint értékben, mindez minimális ügyfélpanasz mellett. Kisbenedek Péter minden biztosítónak öszönetet mondott ezért.
Káreseménynek tekinti a MABISZ elnöke a 38 milliárdos különadót, ami miatt szinte biztos, hogy az ágazat veszteséges lesz idén, és kérdéses a jövő év eredménye is.
A nyereség a biztosítónál azt jelenti, hogy a tőkeellátottsága mmegmarad, és ebből lehet fizetni a károkat.
Kisbenedek kiemelte az öngondoskodással való foglalkozás magas, kormányzati szintre emelésének szükségességét. Az államnak segíteni kell, hogy az embrek ezt megtehessék. Tudomásul kell venni, hogy egy öregedő társadalomban élünk: kinél van az a megtakarítás, ami ezt az öregedő népességet eltartja, és ki fogja finanszírozni az öregedő társadalom egészségügyi ellátását. Emiatt a költségvetésnek elemi érdeke lenne erről gondolkodni, az öngondoskodást erősíteni.
Kisbenedek felhívta a kormány figyelmét, hogy ezt a témát kiemelten kell kezelni. A biztosítói kifizetéseknél a Mabisz adómentességet szeretne elérni, illetve kedvezményes kamatadó szintet a megtakarítások esetében. A nyugdíjbiztosítást a béren kívüli juttatás összegéig a Mabisz beépítené a kedvezményesen adózó tételek közé. Kisbenedek szerint ezek az adólépések nem jelentenek túl nagy terhet a költségvetés számára.
A Mabisz elvárja a kormánytól a konstruktív párbeszéd kialakítását a kabinet és a szektor között, gazdasági partnerséget alakítva ki ezzel. Minden egyes új üzem fontos a gazdasági növekedés szempontjából, de nem szabad elfelejteni, hogy a biztosítási szektor 30 ezer ember megélhetését jelenti. A biztosítók összbefektetései a GDP 7,5 százalékát teszik ki, ez jelentős arány. A szektornak szüksége van olyan lépésekre, amelyek segítségével kitermelhetik a most kifizetett különadót.
Vadász Iván adószakértő szerint arra a kérdésre kéne válaszolni, hogy csökkenti-e az állam a költségvetési kiadásokat vagy inkább adóztatással válaszol-e a helyzetre. Nem könnyű válaszolni erre, ugyanis nagyon keveset tudunk a témáról, Magyarországon az adózással kapcsolatban nem áll rendekezésre empirikus kutatás. "Nem tudom, hogy ki elől titkolja az állam az adatokat, valószínűleg a CIA elől" , a lényeg, hogy az adatok nem hozzáférhetőek, nem látunk igazi programot, holott azt már közzé kellett volna tenni az adórendszerre vonatkozó jogszabály szerint.
Vadász szerint a politika hezitál a kisebb, illetve a nagyobb állam koncepciója mellett - az adószakértő a kisebb újraelosztást biztosító államot támogatja. Eszerint a nemzeti jövedelem több mint 50 százalékát újra elosztó rendszer helyett az öngondoskodást kellene támogatni. Kérdés, hogy szükség van-e adócsökkentésre? Erre vonatkozólag csak propagandisztikus ígéretek akadtak, Orbán Viktor miniszterelnök-jelöltként az ígérte, hogy négy éve alatt csökkentik a vállalatok terheit a régiós szintre.
Az Eurostat adatai szerint Magyarország Ausztriához, Olaszországhoz hasonló adóterhelést alkalmaz, a környező országok némelyikében azonban alacsonyabbak az adóterhek, különösen igaz ez Romániára és Szlovákiára. Eszerint nincs égető szükség az adócsökkentésre, de át kellene alakítani az adórendszert. Magyarországon alacsonyak a vagyon- és tőkeadók, ugyanakkor magasak a munkát terhelő adók. Nagyarányú adócsökkentés helyett megnyugtatólag hathat az előre meghirdetett, fokozatos mérséklés. Hasznos lehet az adóadminisztráció csökkentése is, akár kivonni 350 ezer kis céget a számviteli rendszer alól - erre lehetőség is nyílhat. Ilyen lépés lehet az áfa-visszaigénylési rendszer rendbetétele, hogy tudhassuk: "az APEH nem fog velünk cicózni".
Lesz-e adóháború? Egyes hangok szerint nagyobb szigorra lenne szükség, de mekkora az esély erre? Az adócsalások hatékony felderítésére jelentősen át kellene alakítani az adóhatóságot, annak ellenére, hogy ez a szervezet igen jól működik. De az APEH antikapitalista alapon működik, a revizorok nem elég képzettek és ráadásul "nagyon sok a nő, ezért a háziasszonyokra jellemző gondolatok merülnek fel". A lényeg, hogy szisztematikusan kell "bekeményíteni", előre meghirdetett módon és következetesen. 2050 milliárd behajthatlan adótartozást halmozott fel az APEH a friss adatok szerint, ebből - 300 milliárd kivételével - a teljes összegről lemondott az adóhatóság. Nem érdemes vérmes reményeket táplálni a kifehérítés kapcsán. Az adózónak ugyanakkor van kire mutogatnia, ha adótrükkökről van szó, tekintve, hogy Magyarországon még a pártok pénzügyi elszámolásai sem valósak.
Az adózók felső 20 százaléka fizeti az SZJA 76 százalékát, az alsó 50 százalék pedig csak 4 százalékot - derül ki az APEH adataiból. Az igazi egykulcsos SZJA esetén nincs EVA, EKHO, cafetéria, adójóváírás, stb. Ez ellen az egyik jelentős érv, hogy a szegények adóterhelése megnő, eközben pedig nem hat a foglalkoztatásra, hiszen azt a bér-járulékok befolyásolják. Az átlagos adóterhelés ma 19 százalék, nem tudni, mi történik, ha bevezetik a 16 százalékos kulcsot és eltörölnek minden kedvezményt. Elképzelhető vegyes rendszer, ahogy minimálbér emelésével kompenzálják az egy adókulcs bevezetését, de ez pedig a foglalkoztatás ellen hat, hiszen az alacsony iskolázottságúak munkába lépését megdrágítja.
Az egykulcsos SZJA csak a magánembereket érinti, az adópolitika a jelek szerint a középrétegeknek kíván kedvezni. Mi várható 2011-ben? Vélhetően felemás egykulcsos adót vezetnek be, eltörölnek pár kisadót, esetleg emelik a jövedéki adókat.
