2015. januárjától változtak, illetve pontosításra kerültek a személybiztosításra vonatkozó egyes szabályok, melyek közül a leglényegesebb a 2014-től bevezetett nyugdíjbiztosítási kedvezmény feltételeinek módosítása. A személybiztosításokra vonatkozó fontosabb változások: A kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítás fogalmának pontosítása : a magánszemély szerződő az adójából a nyugdíjbiztosításokra befizetett díj 20%-át, de évente legfeljebb 130 000 Ft-ot jóváírathat a szerződésén. A kedvezményre jogosító díjrészbe nem számít be a kiegészítő biztosítások díja és 2015-től – a törvény szerint – az alapbiztosítás kockázati díjrésze sem, ha az az alapbiztosítás teljes díjának 10%-át meghaladja; a nyugdíjbiztosítások (részleges) visszavásárlási összege csak a biztosított részére kerülhet kifizetésre. Élethosszig szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások adókötelezettsége 2017. december végéig köthetőek, illetve fizethetők az ilyen típusú szerződések díjai a jelenlegi feltételekkel, ezt követően a rendszeres díj is – az egyéb megtakarítási jellegű életbiztosításokhoz hasonlóan – adókötelessé válik.
1. MAGÁNSZEMÉLY ÁLTAL KÖTÖTT BIZTOSÍTÁSOK
A magánszemélyek adózott jövedelmükből fizetik a személybiztosítások díját. Amennyiben a biztosító a szerződés alapján kifizetést teljesít, az lehet adómentes vagy adóköteles is.
1.1. Adómentes szolgáltatások A személybiztosítási szerződésekre kifizetett nyugdíjbiztosítási, haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatások adómentesek1 .
1.2. Egyéb kifizetések, kamatjövedelem A megtakarítási jellegű életbiztosításokra történő egyéb kifizetéskor, az bármilyen egyéb jogcímen (pl. lejárat, visszavásárlás, részleges visszavásárlás) történik, kamatjövedelem keletkezhet, mely után kamatadó fizetési kötelezettség léphet fel. 2013. augusztus 1-jétől az életbiztosításokból származó kamatjövedelem után a kamatadó mellett 6%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást (ehot) is kell fizetni.2 A törvénymódosítás a már megkötött szerződéseket is érinti, de csak a 2013. július 31-ét követően keletkező kamatjövedelmekre vonatkozóan. (Ennek mértékét az időszak arányosítása alapján lehet megállapítani.) Kamatjövedelem a magánszemély bevételének az a része, amely meghaladja a magánszemély által fizetett díj összegét (nyugdíjbiztosításnál a díj mellett figyelembe vehető a szerződésen a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján jóváírt összeg is). A 2013-tól befizetett díjak között a kockázati díjakat már nem lehet figyelembe venni. 3 A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kamatjövedelem számításánál a folyamatos díjas szerződésre 2013-tól befizetett díjból levonjuk a kiegészítő biztosítások díját, az alapbiztosítás díjának pedig csak 90%-át vesszük figyelembe. Egyszeri díjas szerződéseinknél a befizetett díj 99%-a kerül figyelembe vételre. 4 A rendkívüli befizetések a kamatadó szempontjából önálló szerződésnek tekintendők.5 Ha a szerződés nem szűnik meg a kifizetéssel (pl. részleges visszavásárlás esetén), a díjakat arányosítva kell figyelembe venni. 6 A kamatjövedelem után az adó mértéke – az általános adómértékkel megegyezően – 16%. 7 A kamatjövedelem után az adót és az Eho-t a biztosítónak kell megállapítani, levonni, befizetni, bevallani, 8 ügyfeleinknek tehát a bevallásával kapcsolatos teendőjük nincs.
1.3. Kamatadó-kedvemények a) A 2006. szeptember 1-je előtt kötött biztosításoknál továbbra is 0% a kamatadó a folyamatos és egyszeri díjakból és a 2010. december végéig teljesített rendkívüli (eseti) befizetésekből származó kifizetésekre10. Az ezen szerződésekből származó kamatjövedelem után az Eho-t sem kell megfizetni.11 b) Kamatadót a 2006. szeptember 1-jétől kötött biztosításokból és a 2006. szeptember 1-je előtt kötött biztosításokra 2010. december 31-ét követően teljesített eseti (a kamatadó szempontjából új szerződésnek számító) befizetésekből származó kamatjövedelem után kell megfizetni. Ugyanakkor – a törvényben szabályozott feltételek teljesülése esetén – a kamatjövedelem 50, illetve 100%-kal csökkenthető, így a ténylegesen megfizetendő kamatadó a 16%-os mérték felére csökkenthető vagy akár meg is takarítható. A ténylegesen fizetendő kamatadó mértékét az határozza meg, hogy a díj befizetése és a biztosítói teljesítés között mennyi idő telt el. A szabályozás kedvező változása következtében már nem egész naptári évek elteltével járnak a kedvezmények, hanem a szerződés létrejöttétől számítható időtartamok után: az egyszeri díjas biztosítások kifizetéseire már a szerződés létrejöttét követő 5 év eltelte után nem kell kamatadót fizetni, a folyamatos díjas szerződéseknél pedig szerződés létrejöttét követő 10 év elteltével nem kell kamatadót fizetni. feleződik a kamatadó az egyszeri díjas biztosítások kifizetéseire a szerződés létrejöttét követő 3 év eltelte után, a folyamatos díjas szerződéseknél pedig szerződés létrejöttét követő 6 év eltelte után.12 A rendkívüli (eseti) befizetéseket társaságunk teljesen elkülönítetten tartja nyilván, így ezek a kamatadó kedvezmény megítélésénél önálló, egyszeri díjas szerződésnek számítanak. 13 A kamatjövedelemre vonatkozó kedvezmények azt jelentik, hogy a szerződések megfelelő ideig történő megtartásával nem csak a kamatadó, hanem az Eho is csökkenthető, illetve megtakarítható. A kamatkedvezmény megállapításánál nincs jelentősége annak, hogy a szerződés megszűnik-e vagy sem, de amennyiben a szerződés nem szűnik meg, a kamatjövedelem megállapításánál csak a díjtartalék csökkenésével arányos díjrészt lehet figyelembe venni. Nem jár kamatadó-kedvezmény a szerződésre, ha a törvényben meghatározott mértéknél nagyobb díjemelés történik. A törvényben erre vonatkozó szabályokat pontosították.14 „a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideérve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni…”
1.4. Kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítások 2014. januárjától a magánszemély szerződő által nyugdíjbiztosításra fizetett díj 20%-a, de évente legfeljebb 130 ezer forint a szerződő adóbevallásakor tett nyilatkozata és rendelkezése alapján (adójából) a szerződésen jóváírásra kerülhet15 . Adójóváírásra csak a 2014. január 1-jét követően megkötött, az Szja tv. szerinti feltételeknek megfelelő nyugdíjbiztosítások jogosítanak.16 Ezek a feltételek 2015. januárjától pontosításra kerültek. A fontosabb kikötések: nyugdíjbiztosítás az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére - a haláleseti szolgáltatást kivéve - a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított a) halála, b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni), c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el, vagy d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket tartalmaznia kell, és más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető. A fontosabb változások 2015. január 1-jétől: Nyugdíjtermékeinknél a kedvezményezett eddig is csak a biztosított lehetett, de a szerződési feltételek január 1-jétől hatályos változata szerint az alap-nyugdíjbiztosítás visszavásárlási, részleges visszavásárlási összege is csak a biztosított részére fizethető ki. 17 A biztosított 10 éven belüli, legalább 40%-os rokkantsága esetén akkor is kifizethető egyösszegben a szolgáltatás, ha a biztosított nem jogosult rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra. A járadékfizetésre előírt legalább 10 éves tartamot már nem a folyósítás megkezdésétől kell számítani, hanem a nyugdíjbiztosítási szerződés kezdetétől. A biztosítási feltételek lehetővé teszik díjmentesítés, illetve 6 hónapot meghaladó szüneteltetés esetén is a garantált haláleseti, illetve díjarányos egészségkárosodási kockázat megtartását, de a megváltozott törvény szerint ez az adójóváírás visszafizetésével jár. A nyugdíjbiztosítási szerződés módosítása vagy egyes maradékjogok – így a (részleges) visszavásárlás – alkalmazása olyan következménnyel járhat, hogy a biztosítás már nem minősül adójóváírásra jogosító nyugdíjbiztosításnak, és a már kiutalt adójóváírás visszafizetési kötelezettsége is felmerülhet. Ez esetben a biztosító a kifizetésből – a hatályos jogszabályok alapján – közvetlenül az adóhatóság részére utalja a korábbi adójóváírások 20%-kal növelt összegét. Amennyiben a kifizetés nem fedezi az adóhatóság részére utalandó összeget, a biztosító a szerződő részére az általa teljesítendő további kötelezettségről igazolást ad.
2. MUNKÁLTATÓ (KIFIZETŐ) ÁLTAL KÖTÖTT BIZTOSÍTÁSOK
2.1. A biztosítási díj elszámolhatósága Az elszámolás szabályait alapvetően az határozza meg, ki a szerződés kedvezményezettje, de a biztosítás típusának is jelentősége lehet. a) A szerződő a kedvezményezett Ha a szerződő (munkáltató) a biztosítói kifizetések kedvezményezettje, a biztosítási díj megfizetése nem minősül „végleges vagyonvesztésnek”, ezért a biztosítási díj nem számolható el költségként! Az ilyen biztosítás díjának megfizetésével a biztosított nem szerez jövedelmet, ezért adófizetési kötelezettség sem lép fel.19 Amennyiben a szerződésben változás következik be, a módosításig befizetett díj (is) adókötelessé válik. „Ha a biztosítási szerződés… utóbb olyan módon módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított vagy más magánszemély (nem a díjat fizető személy) válik jogosulttá (… ideértve azt az esetet is, ha a biztosított a szerződő helyébe lép), a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig megfizetett díja a szerződés módosításának időpontjában … egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosított magánszemélynél…” 20 b) Nem a szerződő a kedvezményezett A biztosítás díja a társasági adó alanyaként szereplő szerződő által költségként elszámolható, ha „a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló.”21 c) Egyéni vállalkozók Egyéni vállalkozók esetében a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett kockázati biztosítás díja számolható el költségként.22 2013-tól az elszámolható kockázati biztosítások körébe már a betegségbiztosítás is beletartozik! 23 Továbbra is elszámolható költségként az alkalmazottra kötött személybiztosítások díja. 24 Ha a biztosítási díjat költségként elszámolták, a kapott biztosítási szolgáltatás értékét a bevételek között kell elszámolni.
2.2.2. Adóköteles díjú életbiztosítások a) Díjfizetés A magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett biztosítási díj – a 2.2.1. fejezetben említett adómentes kockázati díjak kivételével – adóköteles.30 Korábban ebbe a körbe a határozott tartamú, megtakarítási jellegű életbiztosítások tartoztak (pl. Bónusz Pro, Multi Invest Plusz). 2013-tól adóköteles a korábbiakon túl a kockázati biztosítások előírt mértéket meghaladó díja, az élethosszig szóló biztosításokra fizetett rendkívüli (eseti) és az egyszeri díjak. 2013-tól megváltozott módon kell a díj után adózni: eddig a szerződő munkáltató 27%-os szociális hozzájárulási adót, a biztosított munkavállaló pedig 18,5%-os egyéni járulékot és Szja-t fizetett. 2013-tól a biztosítási díj bekerült a béren kívüli juttatásnak nem minősülő, ún. „egyes meghatározott juttatások” 31 közé, melyek után az adó32 és az Eho33 (egészségügyi hozzájárulás) a kifizetőt terheli! Az adó alapja a juttatás 1,19-szerese. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a biztosítási díj 1,19- szerese34 után meg kell fizetni a 16%-os Szja-t és a 27%-os Eho-t, így a kifizetőnek a díj 151,17%- ába kerül a biztosítás (de a biztosított dolgozó a díj után már nem adózik és nem fizet járulékot). A más kifizető (nem a munkáltató) által fizetett adóköteles biztosítási díj adókötelezettségének jogcímét a kifizető és a magánszemély közötti jogviszony, valamint a szerzés körülményeit figyelembe véve kell meghatározni. b) A biztosító kifizetései A megtakarítási jellegű, adóköteles díjú biztosításokra történő kifizetéseket lehetnek adómentesek vagy adókötelesek, aszerint, hogy milyen jogcímen történik a kifizetés. Adómentes szolgáltatások35 Adómentesek a kockázati biztosításoknál említett (haláleseti, baleseti, betegségi) szolgáltatások. Ugyancsak adómentesek a – törvény szerinti feltételeknek megfelelő – nyugdíjbiztosításokra kifizetett nyugdíjszolgáltatások és egészségkárosodási szolgáltatások is. Kamatjövedelmet eredményező kifizetések A megtakarításból származó kamatjövedelem után kamatadót és Eho-t kell fizetni. A kamatjövedelem megállapításakor a befizetett díjak között nem csak az esetlegesen a magánszemély által befizetett díjat lehet figyelembe venni, hanem a munkáltató által fizetett adóköteles (adózott) biztosítási díj összegét is. A 2013-tól befizetett kockázati díjakat munkáltatói szerződés esetén is figyelmen kívül kell hagyni.
2.2.3. Élethosszig szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások a) Díjfizetés Ezen termékekre (pl. élethosszig szóló tartamra kötött Life Planet) 2013-tól speciális szabályozás vonatkozik. Míg korábban ezen biztosítások díja adómentes volt és adózni csak magánszemély által történő esetleges visszavásárláskor kellett, az új szabályok szerint már csak a rendszeres díj maradt adómentes, az eseti díjak adókötelessé váltak. A meghatározás 2014-től pontosításra került: Adómentes: „a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett – rendszeres díja (díjelőírása) azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett rendszeres díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.” 37 Ezen biztosítások díját a kifizetőnek (azaz a díjat fizető munkáltatónak) jelentenie kell. „A kifizető az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdése szerinti rendben, magánszemélyenkénti elkülönítésben adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, a biztosító nevéről és székhelyéről.” 38 b) Kifizetések adózása A biztosítási eseményre, azaz halálesetre szóló kifizetés adómentesen történhet a kedvezményezett részére. Amennyiben az adómentes díjú szerződésekből egyéb (visszavásárlás, részleges visszavásárlás) címén magánszemély jut kifizetéshez, továbbra is egyéb jövedelemként kell az összeg után adózni. 39 Változás 2013-tól, hogy a 27%-os Eho-t már nem a biztosító vonja le, hanem azt a magánszemélynek kell megfizetnie.40 Az Eho mértéke a szerződéskötéstől, de legkorábban 2013. január 1-jétől számított 10 év elteltével már csak 14%.)41 A szabályozást 2014-től pontosították: „Ha a biztosítás más személy által fizetett díja … részben vagy egészben adómentes volt, akkor – függetlenül a biztosítási szerződés esetleges módosításától – a biztosító teljesítéséből …a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül”. 42 Fontos változás, hogy 2018. január elsejétől az ilyen típusú biztosításokra fizetett rendszeres díjak sem adómentesek! 43 A módosítás a már megkötött szerződésekre is vonatkozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a biztosításokra 2018-tól befizetett díj után – az egyéb megtakarítási jellegű életbiztosításokhoz hasonlóan – már a befizetéskor meg kell fizetni a díj összesen 51,17%-át jelentő Szja-t és Ehot (2.2.2. fejezet). Ha a szerződés ezt követően nem haláleseti szolgáltatással szűnik meg, a visszavásárlási összegből a munkáltató (kifizető) által leadózott díjrész levonható, így csak csökkentett összeg után kell majd az Szja-t és Ehot megfizetni.
