Néhány évenként érdemes felülvizsgálni a szerződéseket, és ha szükséges módosítani azokat. A lakásbiztosítások jelentős része nem nyújt kellő fedezetet az esetleges károkra, szaknyelven alulbiztosított. Az ágazat szakértői szerint ez még annál is nagyobb probléma, hogy a válság miatt a megelőző évtized folyamatos növekedése után az utóbbi másfél évben csökkent a lakásbiztosítások száma. |
Az elmúlt hónapok viharai újra ráirányították a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy otthonunkat, ingó és ingatlan értékeinket biztosítsuk. Magyarországon a 4,3 millió lakás és nyaraló 72 százaléka rendelkezik biztosítással, amely ugyan nemzetközi összehasonlításban nem számít rossz aránynak, a tapasztalatok szerint azonban általában éppen a legveszélyeztetettebb ingatlanokat nem védik tulajdonosaik, illetve gyakran olyanok nem kötnek biztosítást, akiknek esélyük sincs, hogy saját erőből pótolják értékeiket. Ráadásul míg 1997 óta évente legalább 20-40 ezerrel nőtt a lakásbiztosítások állománya, az utóbbi időben megfordult a trend. Tavaly mintegy 30 ezerrel csökkent a szerződések száma, s a folyamat idén sem állt meg: jelenleg 38 ezerrel kevesebb lakásbiztosítást kezelnek a cégek, mint 2008 végén.
A visszaesés egyértelműen a gazdasági válsággal magyarázható. A piacot az elmúlt években a lakáshitelek hizlalták, a krízis miatt azonban jelentősen csökkent az új kölcsönök száma, s emiatt a biztosításokból is kevesebb fogyott (a finanszírozók ugyanis megkövetelik a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan biztosítását). Emellett a nehéz anyagi helyzetbe került családok egy része kénytelen volt felmondani szerződését, hogy ezzel is pénzt takarítson meg.
Pedig a lakásbiztosításokma már messze nem olyan drágák, mint ahogyan azt sokan gondolják. Ugyanazt az épületet, illetve az abban található ingóságokat, a korábbinál magasabb összegre akár negyed anynyiért is biztonságban tudhatjuk, mint öt évvel ezelőtt. Egy átlagos családi ház biztosításának díja most havonta jellemzően mindössze 2-3 ezer forint, s ezzel egy nemrég készült uniós statisztika szerint a magyar lakásbiztosítási tarifák az alsó szegmenshez tartoznak, s csupán Spanyolországban, Portugáliában ennyire alacsonyak még a költségek.
A díjak jelentős csökkenése a verseny erősödésének eredménye, amely nem kis részben az interneten értékesítő biztosítók térnyerésének, illetve a különféle ajánlatok gyors összehasonlítását lehetővé tevő online alkuszok nagyobb ismertségének köszönhető. A hagyományos értékesítési rendszerrel dolgozó biztosítók közül emiatt mind többen kínálnak önrészes konstrukciókat. Ezek lényege, hogy a biztosító csak egy bizonyos öszszeg felett térít, az annál kisebb károknál az ügyfél maga állja a cechet. Az önrész jellemzően 20-30 ezer forint, így a biztosítók mentesülnek az úgynevezett bagatell károk (jellemzően üvegtörés, kisebb beázás) megfizetése alól, s cserébe a biztosítás díja akár 30-50 százalékkal is csökkenhet. (Az ilyen bagatell károk teszik ki a káresemények 70 százalékát.)
A már meglévő lakásbiztosításokat persze nem csak azért érdemes időről időre felülvizsgálni, hogy csökkentsük a díjat. A szakemberek szerint általános problémát jelent az alulbiztosítottság, vagyis a szerződések nem akkora öszszegről szólnak, amelyből valójában fedezni lehetne mondjuk az épületben keletkezett károk helyreállítását, vagy pótolni a tönkrement értékeket. Ezt csak részben magyarázza, hogy egyes ügyfelek az alacsonyabb díjak reményében eleve a valóságosnál kisebb értékű ingatlan és ingó vagyonra kötnek biztosítást, a legtöbb esetben a hosszú évek óta meglévő lakásbiztosításokban sokan megfeledkeznek a biztosítási összegek módosításáról. A biztosítók ugyan évente egyszer, általában az inflációval megegyező mértékben indexálják, kiigazítják a szerződéses értéket, amit az ügyfelek döntő többsége el is fogad, ám ez önmagában még nem elég, ha az ingatlan értéke ennél nagyobb mértékben emelkedik, vagy pél dául egy új, drágább tévével vagy mosógéppel cseréljük le a már meglévő készüléket.
A biztosítók ma már leginkább csomagokat kínálnak, melyek az alapvető elemi (tűz, vihar, hó, villámcsapás, árvíz, földrengés, rádőlés) kockázatokon túl jobbára már olyan kiegészítő szolgáltatásokat is tartalmaznak, mint például csőtörés, üvegkár, felelősségbiztosítás, betöréseslopás- és rablásbiztosítás. Kiegészítőként egyre több cég kínál olyan további szolgáltatásokat, mint a 24 órás szerviz, vagy a bankkártya elvesztésére szóló biztosítás, de baleset- és életbiztosítás is köthető a lakásbiztosítás keretein belül. Egyre elterjedtebbek az all risk típusú lakásbiztosítások, melyek a hagyományosnál jóval tágabb körre nyújtanak fedezet. Ennek megfelelően nem azokat a kockázatokat sorolja fel tételesen, amelyek esetén a cég kifizeti a károkat, hanem csupán azt a néhányat, amelyeket kizár a kockázati körökből.
Magyarországon a lakások mintegy negyede társasházi formában működik. A társasházak biztosítása számos olyan kárt is megtéríthet, amire az otthonbiztosítás is vonatkozik. Más esetekben, bizonyos károknál a lakásbiztosítás fedezete a tulajdoni hányad arányában a közös tulajdonú épületrészekre is kiterjedhet. Ilyenkor érdemes a két biztosítást összehangolni, hogy ugyanarra a fedezetre ne fizessünk díjat mindkét biztosítási szerződés alapján.
