Az idei év első nyolc hónapjában már 37,7 milliárd forint kártérítést fizettek a hazai biztosítók a szélsőséges időjárás okozta károkra - hangzott el az Aegon mai sajtótájékoztatóján. Kötelező egyéni katasztrófabiztosítási rendszer bevezetése helyett azonban az egyes települések és kistérségek által köthető katasztrófabiztosítási konstrukciók jelenthetik a megoldást a növekvő vagyoni károkkal szembeni védelemben - vélik a biztosítónál. A társaság idén vezérterméket vált, az új Lakás és Szabadidő Biztosítás keretében a károk jóval tágabb körére vállal térítést, a lakás-, élet, garancia-, utas- és kisállat-biztosítást pedig egy csomagban nyújtja. |
Szaporodó kockázati tényezők
A népesedési tényezők, a rossz letelepedési gyakorlat, a vagyonosodás és a katasztrófák klímaváltozás miatti szaporodása is közrejátszik abban, hogy egyre nagyobbak a természeti katasztrófák miatt bekövetkező vagyoni károk - mutatott rá Vereczki András, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese. Bár előfordulásukat tekintve az időjárási károk jóval gyakoribbak, az árvízkárok jóval nagyobb károkat okoznak - mondta. Árvízkárokra az egész világon 2002-ben, éppen a mi régiónkban fizettek ki a legtöbbet a biztosítók, mintegy 16 milliárd dollárt.
Az átlag jó, a megoszlás nem
Nem olyan rossz a magyar ingatlanok 72%-os biztosítási lefedettsége európai összehasonlításban, csakhogy egyes veszélyeztetett területeken a lakások mintegy fele nincs biztosítva. Magyarországon szinte minden katasztrófa létrehoz egy ún. "excess of loss" veszteséget, vagyis amikor a veszteségek meghaladják a kárkifizetéseket - mondta Vereczki. Ennek okaként említette, hogy jelentős a nem- és alulbiztosítottság a veszélyeztetett területeken, sok helyen probléma a fedezethiány, lokálisan magas a veszéllyel szembeni kitettség (ártéri épületek, népességkoncentráció), és nem egyértelmű az állami szerepvállalás (alacsony hatékonyságú Wesselényi Alap).
Nem a kötelező katasztrófabiztosítás a megoldás
Megoldásként egy kötelező egyéni biztosítás bevezetése helyett az állammal való együttműködést, illetve előrejelző rendszerek és védművek kialakítását jelölte meg a vezérigazgató-helyettes. Említette, hogy Ausztriában katasztrófa alapból fizetik a nagyobb károkat, melyet a személyi jövedelemadó adott részének elkülönítéséből finanszíroznak. Probléma azonban, hogy a nem katasztrófa helyzetekből fakadó károk is tetemesek (vihat, csőtörés, tűz, üvegtörés, betörés, stb.), ezért hazánkban az egyes települések vagy kistérségek által megköthető katasztrófabiztosítási konstrukciók jelenthetik a megoldást, amelyek a szociálisan rászorulók számára teremtik meg az alapvető védőhálót, emellett fenntartják az egyéni biztosításra vonatkozó érdekeltséget is - emelte ki a vezérigazgató-helyettes.
Rekord károk
A Mabisz statisztikái szerint idén mintegy 37,7 milliárd forint kárkifizetést okoztak a vihar- és árvízkárok Magyarországon, ebből 30,5 milliárd a vihar, 7,2 milliárd forint az árvízkárokhoz kapcsolódott. A lakosságot érintő teljes kár mehaladja a 40 milliárd forintot. Az idei nyáron bekövetkező kársorozatra a lakásbiztosítások területén piacvezető Aegon sem készült fel, ez megnyújtotta a kárrendezés időtartamát - ismerte el Vereczki. Felhívta a figyelmet: számos esetben nem fizetett eddig a biztosító: ilyen jégverésnél redőnyök, vakolat, kerti növényzet kárai, viharban autóra/házra rádőlő saját vagy idegen fa okozta károk, felhőszakadásnál pincében tárolt bútorok megrongálódása, fakadóvizetek, buzgárok, kerti bútor ellopása, pinceablak kitörése, csőtörésnél csőcsere, üvegmosdó, zuhanykabin eltörése, füst- és koromszennyeződés (tűz nélkül), besurranás, testi fenyegetés nélküli rablás és álkulcsos behatolás esetén.
